Borvidék

A Hajós-Bajai Borvidék az alföldi régió délnyugati részén 15 települést foglal magában. A kiváló talaj és a sík terület miatt a hirtelen lehulló nagyobb mennyiségű csapadék sem folyik el a területről, így a vízigényesebb, kiváló minőséget adó fehér borszőlő fajták is termeszthetők. (Pl. Chardonnay, Rajnai Rizling, Cserszegi Fűszeres.)

A szőlőterület nagysága 2000 ha. Talaj-és klímaviszonyai a régión belül a legkedvezőbbek, az átlagosnál több napsütéses óraszám, magasabb a hőösszeg, s a környezetéhez képest nagyobb tengerszint feletti magasság csökkenti a tavaszi és a téli fagyok előfordulását, azok károsító hatását.

Sok tekintetben hasonló az ország többi borvidékéhez. Kezdetben a kertekben indult meg a szőlőtermesztés, majd a 15.sz.-ra már önálló termelési ággá fejlődött. Az egyházi birtokokon végzett robot, és a dézsma kötelezettség ezt jól igazolják. A borvidék mai arculata az 1700-as évek közepétől a svábok, betelepítésével alakult ki. Magukkal hoztak egy magasabb szőlőtermesztési és borászati kultúrát s ezt pinceépítési kultúrával tették teljessé. Így alakult ki a világon egyedülálló több, mint 1000 pincéből álló hajósi pincefalu. A borvidék több településén hasonló számú pince található, melyek azért nem ennyire látványosak, mert a pincék a falvakban pincesorok formájában helyezkednek el. Ilyen Császártöltés és Nemesnádudvar.

A XVI-XVII. századi népmozgások ide is eljuttatták a balkáni eredetű vörösborkultúrát, a kadarka fajtát.

A borvidék legelterjedtebb fajtái: Chardonnay, Rajnai Rizling, Cserszegi Fűszeres, Olaszrizling, Kékfrankos, Zweigelt, Oportó, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Kadarka.

hajos_bajai_borvidek_terkep